Ott álltam, mint egy szerencsétlen és azon gondolkoztam,
miként fogok ebből a hazugságból kimászni. Meggondolatlanul vágtam a fejéhez az
„igazságot”, bele sem gondoltam mit okoztam ezzel magamnak, Liamnek és
legfőképpen Louis-nak. Bízom benne, hogy támogat és egy rövid ideig bele tudom
vinni a tervembe, amibe bután beleugrottam. Liam mosolygott. Máshogyan, mint
amikor őszintén örül. Először úgy gondoltam, hogy csak bemesélem magamnak a
hazug mosolyát, de nagyon jól ismertem ezt az arckifejezést. Én is sokszor
használom sajnos, így ez mindent elárult. Nem szólt semmit, meglepett a
hallgatásával. Liam nem a szótlanságáról híres, ő szeret mindenről véleményt
alkotni, akár pozitív, akár negatív dologról van szó. Most viszont csendben
szemlélt. A zavart perceket Louis szakította félbe, aki akaratlanul cseppent
bele a hazugságomba.
-
Minden rendben srácok? – kérdezte, amikor mellénk ért.
-
Épp most meséltem el Liam-nek, hogy együtt járunk.
Szerintem nincs értelme tovább titkolózni. – értetlenkedve nézett rám, kétségbeesett
tekintete mindent elárult. Próbáltam a szememmel jelezni, hogy ne hagyjon
cserben.
-
Nos…- igyekezett összeszedni a gondolatait. – Így van,
együtt vagyunk, csak nem akartuk szétkürtölni, de a fürdős jelenet után, talán
minden világossá vált számodra. – Louis többet adott, mint amennyit elvártam
tőle.
-
Jól van, nagyon örülök. Ha már ilyen őszinték voltunk,
talán érdemes lenne visszamenni és folytatni a vacsorát.
-
Persze, igaz. Menj csak előre, azonnal megyünk.
Liam visszament Sophiához, Louis pillantása pedig rögtön
elárulta, hogy magyarázatot követel. Nem is tudtam hogyan kezdjek neki. Rém kínosan
éreztem magam és szinte a szemébe sem mertem nézni, amiatt belekevertem őt a
hazugságomba.
-
Sajnálom, tényleg. Csak annyira felhúzott azzal, hogy ő
testvérként szeret és, hogy szeretlek-e téged, hogy minden gondolkozás nélkül
rávágtam, hogy igen.
-
És miért érintett meg az, hogy testvérként tekint rád?
– karba tett kézzel várta a válaszomat, amiből jól semmiféleképpen nem jöhettem
ki.
-
Jajj istenem, ti férfiak egyszer az őrületbe kergettek.
Azért mert azt akarom, hogy nőként tekintsem rám, úgy ahogyan te is teszed.
Hogy szexinek, szépnek lásson. Nem pedig mint egy kishúg, akinek a szerelmi
ügyeit kell ápolgatnia.
-
Szóval kedveled őt, túlságosan is. Tudtam én. –
önelégült vigyor ült ki a képére, idegesítő volt.
-
Igen, de teljesen reménytelen, és oltári nagy baromnak
érzem magam, hogy így érzek iránta. Annyira nevetséges, hogy sóvárgok utána, ő
meg észre sem vesz. Szörnyen érzem magam, a kitalált mesém pedig csak rá tesz
még egy lapáttal.
-
Mi a fene ütött beléd Abigail? Egy határozott nőt
ismertem meg a személyedben, most pedig itt nyafogsz, mint egy tinédzser.
-
Nem tudom, én sem ilyennek ismerem magam, de olyan
szörnyűek a kilátások, hogy nem tudok erőt venni magamon.
-
Figyelj, néhány hétig eljátsszuk, hogy együtt járunk.
Néha találkozunk a fiúk társaságában, pár szót mesélek rólad nekik, majd
közöljük, hogy nem működött és szakítottunk. Így megfelel?
-
Rendben, köszönöm. Nagyon jófej vagy, amiért segítesz
kimászni a slamasztikából.
-
Nincs mit, hiszen barátok vagyunk.
Azok lennénk? Nem is tudtam, mindenesetre Louis újabb
oldalát mutatta meg, pedig elutasításra számítottam. Hálás voltam neki, s ezek
után sokkal tartoztam neki.
Miután megbeszéltük, hogy hogyan fogjuk szerelmesnek
tettetni magunkat, visszamentünk Liam-hez és Sophiához, akik minket várva ültek
az asztalnál és beszélgettek. Próbáltuk ott folytatni, ahol abbahagytuk.
Négyünk közül egyedül Sophia volt őszinte és a teljes személye még inkább
szimpatikussá vált. Mi hárman pedig erőltetett jókedvet és mosolyt mutattunk
egymásnak. Louis és én a boldog, felhőtlen viszonyt próbáltuk kicsikarni
magunkból, Liam pedig igyekezett jópofát vágni a dologhoz. Nem értettem miért
viselkedik így, és mi baja azzal, hogy elvileg „együtt járunk” Louis-val. A
közte és Sophia közötti kiegyensúlyozott szerelemről hadovált, most pedig
nevetséges színjátékot ad elő a vacsoránál. Bár az is lehet, hogy a sok bor
hatása miatt látom őt féltékenynek, valószínűleg ez az oka, hiszen alig fél
órája még a testvéri szeretetéről magyarázott.
Az este így telt el, Sophia kedvesen elbúcsúzott tőlünk, és
egy újabb találkozás ötletét vetette fel, ami egy közös vásárlás ürügyén is
létrejöhet. Taxit hívtam, Louis is hasonlóképp tett és mindketten a saját
házunkba tértünk haza…
Liam szemszöge*
Zuhanyzás közben ezer és ezer gondolat kavargott a fejemben.
Nem tudtam magyarázatot találni arra, hogy Abigail miért pont Louis-val kezdett
el járni? Annyi pasas mászkál az utcán, miért pont vele kellett
összegabalyodnia? Louis hetente váltogatja a barátnőit, Harry-hez hasonlóan
képtelen megállapodni. Az Eleanor-ral történt szakítása óta, ami immáron 4 éve
történt, képtelen komoly kapcsolatot kialakítani. Abigail mesélt a csalódásáról
és nem akartam, hogy Louis is megbántsa őt. Ha fájdalmat okoz neki, biztosan a
saját kezemmel ölöm meg. Féltettem őt, talán túlságosan is. Meg akartam óvni a
bántalmaktól, de tisztában voltam vele, hogy nem tehetem és jogom sincs
beleavatkozni az életébe. Hogy miért féltettem ennyire, ki tudja. Szerettem
őt, hiszen gyerekkorom óta ismerem, most pedig felnőtt, vonzó nővé vált,
férfiak epekednek utána és képtelen vagyok megvédeni őt.
Vége. Befejeztem a buta agyalást, ezzel együtt a tusolást
is. Megtörölköztem és belebújtam a Calvin Clein alsónadrágomba. Sophia Tv-t
nézett, de perceken belül elnyomta az álom. Én már kevésbé voltam ennyire
szerencsés. Forgolódtam, nem bírtam aludni. Meguntam a negyed órás szenvedést
és kimentem a konyhába. Megittam egy pohár tejet és bámultam a földet. Hirtelen
a telefonomhoz nyúltam és a barátomat tárcsáztam.
-
Szia! – szólt bele a telefonba, alvásból felébredve.
-
Ne haragudj, hogy felkeltettelek! Csak állandóan az jár
a fejemben, hogy te és Abigail együtt jártok. Tudom őrültség, de valahogy nem
tudom túl tenni magam rajta. Olyan hirtelen jött ez az egész és nem is vettem
észre, hogy köztetek alakul valami.
-
Hirtelen jött valóban, minden gyorsan történt. Mire
feleszméltünk, már egy párt is alkottunk.
-
És mióta tart ez?
-
Hát, nem olyan régóta. Pár napja csak. A balesetnél
találkoztunk először, ezért is mondom, hogy minden gyorsan ment.
-
Úgy tűnik Abigail hamar beléd zúgott.
-
Ezt hogy érted?
-
Hát, azt mondta, hogy szeret téged. És ha néhány napja
vagytok csak együtt, akkor elég gyorsan beléd habarodott.
-
Zavar téged? – miféle kérdés ez?
-
Dehogyis, egyáltalán nem. Csak tudod jól, milyen
csapodár vagy. Nem akarom, hogy kihasználd őt. Néhány hétig jó lesz, majd
eldobod, mint egy darab rongyot, mert másra van szükséged. Ő különleges lány,
többet érdemel ennél. Egy normális fickót, aki szereti, imádja és a tenyerén
hordozza. Aki mindennap elmondja neki, hogy mennyire gyönyörű és vonzó, hogy
imádja ahogyan beszél, ahogyan mozog, ahogyan viselkedik.
-
És ezt a valakit esetleg nem Liam Payne-nek hívják?
-
Jaj Louis, tiszta hülye vagy. Dehogy! – zavarba ejtett
a kijelentése, attól függetlenül, hogy pasi vagyok. Szerencsére nem látta az
arcom, arról sokat olvasott volna.
-
Figyelj, én nem tudom mi folyik köztetek, de talán
érdemes lenne leülni és tisztázni a dolgokat.
-
Miről beszélsz? – értetlenkedve álltam az előtt, amit a
csapattársam mondott.
-
Úgy beszélsz az Abigail-nek való srácról, mintha
magadat írtad volna le. Hiszen te pontosan ilyen vagy. Érzem a hangodból, a
szavakból, amikkel róla beszélsz, hogy egyértelmű, hogy kedveled őt. És tudom,
hogy Sophiával vagy és szereted, de talán nem ő a tökéletes lány, az akivel
gyermeket szeretnél vállalni. Gondolj csak bele. Amióta Abigail újra felbukkant
az életedben, nem telik el úgy nap, hogy legalább egyetlen mondatban nem
említsd meg őt. Sophiáról mikor beszéltél nekünk utoljára? A srácok már
ismeretlenben is többet tudnak Abigail-ről, mint a saját anyja. Ez nem furcsa
egy kicsit?!
-
Lehet, hogy igazad van, de nem tudom, hogy ő hogyan áll
hozzám. Azok után meg pláne nem, hogy veled jár és téged szeret, szerinted
lenne így bármiféle esélyem?
-
Figyelj, nem nekem kellene elmondanom, de tudnod kell
valamit. Abi és én nem járunk együtt. Csak azért találta ki, mert
felbosszantotta az, hogy a kettőtök kapcsolatát testvéri viszonyként említetted
és mérgében ezzel vágott vissza. Kedvel téged, de nem akar bekavarni a
Sophiával való kapcsolatodba.
-
Mi van? Ezt most komolyan mondod? Nincs is köztetek
semmi?
-
Nincs, bár annyit be kell vallanom, hogy néhány napja
egy kicsit felöntöttünk a garatra és volt egy egyéjszakás kalandunk. De semmi
több, azóta sem tudja, hogyan kezelje ezt a helyzetet, mert ő nem szokott ilyet
csinálni.
-
Értem. Fogalmam sincs mit mondjak. Meglepett, az amit
mondtál. Szóval Abigail kedvel.
-
Igen, és te is kedveled őt. Na, erre mit mondasz? Nem
lehet, hogy van valami a dologban?
-
De szeretem Sophiát, legalábbis azt hiszem. Már évek óta
együtt vagyunk, nem léphetek ki egyik pillanatról a másikra, egy fellángolás
miatt. Ki tudja meddig tart? Vagy egyáltalán komoly-e?
-
Ha ő jár minden percben a fejedben és azt kívánod,
bárcsak veled lenne a nap minden órájában, elvinnéd moziba,
romantikus vacsorát készítenél neki, akkor nem hinném, hogy fellángolás.
- Szerintem fejezzük be ezt a beszélgetést, mert egyre
jobban megijedek attól, amiket mondasz. Leteszem, köszönöm, hogy beszéltünk és
őszinte voltál.
-
Nincs mit, de gondolkozz el azon, amikről beszéltünk.
Jó éjt tesó!
Megszakította a vonalat, meg sem várta, hogy elköszönjek.
Teljesen összezavart azzal az információ áradattal, amik sziklaként telepedtek
rám. Újra kell gondolnom a jelenlegi életem és helyére kell tennem a dolgokat.
Jelen esetben nem tudom mi a helyes és mi nem. Ki a fontos és kit helyezzek
előtérbe. Nehéz helyzet, amit egyedül kell megoldanom, bármiféle segítség
nélkül. Egy régi barát váratlan felbukkanása teljesen felkavarta az életem és
olyan gondolatok fordultak meg a fejemben, amik lelkiismeret furdalást okoznak,
pedig semmilyen cselekvést nem tartalmaz. Talán ez az a valami, ami miatt
megéri változtatni…
Sziasztok!
Ne haragudjatok a késésért, de nagyon elfoglalt vagyok, ennek ellenére nagyon igyekszem, s a késés ellenére is próbálok tartalmas részeket hozni.
Hangsúlyozom, hogy nem lett annyira hosszú ez a fejezet, de bízom benne, hogy azért tetszeni fog és számíthatok a véleményetekre!
PIPA és KOMMENT, csak ennyit kérek!
CSATLAKOZZATOK A FACEBOOK CSOPORTHOZ, hogy értesüljetek az esetleges információkról, a friss részekről!
Szép estét, puszi
Hello!
VálaszTörlésHuha, hát ez nagyon jó volt. Louis nem tud egy percig sem titkot tartani, nem csalodtam benne. xDDD És, hát végre Liam is belátta valamennyire, hogy kedveli Abit. Szerintem nagyon összeillenének Liam-mal.
Uhh, hát ezt a részt imádtam! Minél hamarabb hozd a folytatást. Nagyon kiváncsi vagyok, mit fog Liam lépni, vagy egyáltalám milyen döntést hoz majd.
xxxxx Jule
Szia!
TörlésKöszönöm szépen, nagyon jól esik, hogy tetszett ez a rész is, és ilyen kedves dolgokat írtál!
Louis valóban nem tud titkot tartani, hiszen belátta, hogy többet tesz azzal, ha elmondja az igazságot!
Hamarosan kiderül miként alakulnak a dolgok!
puszillak♥
Louist is beavatni a dolgokba es ugy csinalni mintha semmi komoly dolog nem tortent volna nagyon jo otlet volt nekem eszembe se jutott volna. Mint vartam Louis mindent elmondott tudtam h sokaig ugyse birja ki h valakinek ne mondja el. Egy kicsit hianyolom a tobbi fiut is. Nem kritizalasnak es nem is sertesnek mondom, ne h megharagudj, csak a masikban egy kicsit tobbet szerepeltek ok is. Tudom, hogy most ez nem a masik mert ez teljesen mas tortenet es minden csak na... remelem erted es temyleg remelem h ezert nem haragudtal meg. Persze nagyon szeretem a blogod gondolom azt te is tudod mivel mindig irok kommenteket is. De azt is remelem h majd ok is fognak szerepelni benne.:)
VálaszTörlésNagyon varom mar h mi lesz az egeszbol; hogy Liam hogy fog veget vetni a tobb eves kapcsolatanak es majd h alakul Abigeillel is a kapcsolata, hogy majd vajon lessze valami zur kozottuk es nem csk koztuk hanem Louissal is es meg sok masra nagyon kivancsi vagyok...de majd mindent megtudok azt is nagyon remelem;)
Es tenyleg nagyon remelem nem haragudtal meg ezert en csk...hianyolom oket. De magyon szeretem a blogod es az osszes tortenet is ami eddig megvan nagyon varom mar a kovetkezot!!
Puszi Betty:*
Muszáj volt beavatni, hamár egyszer szegény bele lett keverve a hazugságba. :)
TörlésTalán jól döntött, hogy nem tartotta magában, és elmondta Liam-nek az igazat, legalább Liam is megtudta valakitől (bár Abigail-től kellett volna), hogy kedveli őt a lány. Aztán, hogy miként dönt, az a jövő zenéje...
Dehogy haragudtam meg, és ne aggódj, fognak majd szerepelni benne, minden szép sorjában! :)
Köszönöm a véleményed!
puszi♥
Úristeen! Louis kezd normális lenni, bár én ebben a baráti gesztusban is találok esetleges hátsó szándékot. Hiszen, ha Louisnak tetszik Abigail, talán azért megy bele ebbe az állkapcsolat dologba, hátha ezalatt az idő alatt tényleg beleszeret. Persze mind tudjuk, hogy nem fog, mert... csak. Viszont nem olyan jó ötlet Sophiával túl jó barátságot kiépíteni, mert ezek után nem lesz túl szimpatikus a lány, ha HappyEnd lesz a vége:DD
VálaszTörlésAz is világossá vált számomra, hogy böki a csőröd az Eleanor Louis kapcsolat, hiszen mindig szét szeded őket:DD Azért kedves, hogy ezek után sosem talál magának jobbat, ez mégis Eleanort dicséri:D
Aztán pedig Louis a kis pletykás:DD Azért elég jó barát, hiszen neki is tetszik a csaj, és ha elég ügyes, talán meg is tudná nyerni, de nem. Inkább beszél Liam fejével. Félek, hogy ez a húzása nem lesz-e túl gyors. Olyan izgi ez a történet, hogy remélem jó sokáig tudod húzni, meg csomózgatni a szálakat!:D
Most nem jut eszembe, hogy itt is említettem-e - de szerintem igen - hogy milyen vicces, hogy ez így a jövőben játszódik... Nem tudom, miért csinálod így, talán azért, hogy meg tudd buherálni a kapcsolataikat, de nekem ez így határozottan tetszik:D
~xx
Igen, Louis kezd, és bizony jól érzed, a hátsó szándék bizony meglapult, de a barátja érzéseit a saját maga érzései elé helyezte, és kedves gesztusnak tartom, hogy elmondta neki. Ezzel felvilágosította Liam-et, aki talán elgondolkodik a beszélgetésükön.
TörlésIgazat megvallva, nem böki, komolyan, szerintem aranyosak együtt. De ne legyen minden olyan mint a valóságban, muszáj szétszednem őket! :D
Az hogy túl gyors vagy sem, az majd kiderül! :)
Az előző történet nagyjából a jelenben játszódott, most kivételesen akartam, hogy idősebbek, érettebbek legyenek, hogy igazi felnőttként találkozzon újra Abigail és Liam.
De örülök, hogy neked tetszik, ezt jó hallani! (vagyis olvasni)
Köszi, hogy írtál!
puszillak♥